1. Hogyan épül fel az OKJ rendszere?


Az Országos képzési jegyzékben szakképesítések szerepelnek. Ezek ágazatokba sorolva fedik le az élet minden területén a szakértelmet igénylő munkákat. Így aki megszerez egy szakképesítést, az ahhoz igazodó munkakörök betöltésére is jogosulttá válik, illetve ilyen területen önálló vállalkozási tevékenységet folytathat.
Egy-egy szakképesítés pontos követelményrendszerét és kapcsolatát más képesítésekkel a szakmai és vizsgakövetelmény (szvk) tartalmazza. A szakképesítés szakmai tartalma modulokba (kisebb szakmai egységekbe) van szervezve. Egy külön rendelet tartalmazza az egyes modulok tartalmát: a szakmai ismereteket, szakmai készségeket, személyes-, társas és módszerkompetenciákat.

2. Mi a különbség a régi és az új OKJ között?

Tartalmilag a legfontosabb változás a moduláris felépítés. Ennek jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a tanulóknak nem kell a már előzetesen elsajátított tananyagot újra megtanulni, ha egy másik, hasonló tananyaggal rendelkező szakképesítést kezdenek el, valamint könnyebb lesz az átjárhatóság az egyes szakképesítések között. Így gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb lehet a képzés. A moduláris felépítésnek megfelelően újfajta szakkképesítés-típusok jelentek meg. Az alap-szaképesítéseknek vannak elágazásaik, amelyekhez ugyanazok az alapismeretek szükségesek, de ezek elsajátítása után specializálódni lehet. Sok alap-szakképesítés birtokában további, ráépülő szakképesítés szerezhető. Aki az alap-szakképesítéshez szükséges ismereteknek csak egy részét képes elsajátítani, részszakképesítést szerezhet.

3. Mi az a kompetencia?

Számos – különböző – értelemben használják e kifejezést. A mi szempontunkból azt fejezi ki, hogy érteni valamihez, képesnek lenni valamilyen tevékenység elvégzésére.

4. Mi a kapcsolat az szvk és a szakképzési kerettantervek között?

A szakmai és vizsgakövetelmények közül azokhoz, melyeket iskolai rendszerben oktathatnak – a különböző oktatási intézmények követelményeinek, így a képzés színvonalának egységesítése érdekében – további központilag meghatározott, és 2013 szeptemberétől kötelezően alkalmazandó dokumentum készült: ez a szakképzési kerettanterv. Ez „tantárgyakra” bontja a követelményeket, meghatározza az elméleti és gyakorlati órák számát és számos más követelményt.

5. Mi a különbség az eddigi modulrendszerű és a bevezetésre került komplex vizsga között?

A 2006-ban bevezetett modulrendszerű képzések esetén a vizsga is a képzés rendszeréhez igazodott: minden modulból az szvk szerinti külön-külön vizsgatevékenységek során kellett számot adnia a vizsgázónak tudásáról. Ez könnyebbség annyiban, hogy egyszerre kisebb tananyagmennyiségből vetődhettek fel kérdések, ha valami nem sikerült, nem feltétlenül jelentette egyúttal a vizsga sikertelenségét is. Ugyanakkor néhány szakképesítés esetében igen sok részre tagolódott a vizsga, akár 3-4 napot is igénybe vettek az egyes tevékenységek, melyek során a jelölt akár 20-27 munkaórán keresztül is vizsgázott.

A komplex vizsgák során a gyakorlati vizsgarész mellett az írásbeli és a szóbeli már nem modulonként, hanem az összes modul teljes tudásanyagára vonatkoztatva jelenik meg. Hogy mégse kelljen túlzott tananyagmennyiséget egyszerre számonkérni, ezért e három vizsgarész néhány részre bontva is megjelenhet az szvk-ban (ezeket a komplex vizsgáztatás bevezetése óta betűvel, A-tól legfeljebb E-ig jelöljük).

6. Mit jelent az alprojekt nevében a kiterjesztés szó?

Az alprojekt a TÁMOP 2.2.1-08/1 kiemelt projekt Mérés-értékelés alprojektje szakmai eredményeinek kiterjesztését és nagymértékű innovációját valósítja meg. A projekt első szakaszában elkészült egy, az interneten mindenki által elérhető feladatbanki keretrendszer az eddigi modulos vizsgáztatási rendszer feladataihoz, 5000 elemi vizsgafeladat tartalommal feltöltve.

A TÁMOP 2.2.1-12/1 kiemelt projektben ez a Feladatbank bővül ki számos olyan informatikai funkcióval, mely a felhasználókat segíti a rendszer kényelmesebb, sokoldalúbb használatában. További cél, hogy a Feladatbank a későbbiekben is értékes keretet adjon a különböző típusú feladatok befogadásához, tartalmának bővülésére és korszerűsítésére kialakuljon egyfajta automatizmus, szűrve az elavult feladatokat és bővítve új, a társadalom, a gazdaság és a szakma elvárásaihoz alkalmazkodó feladatokkal.