I. Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR)

1. Mi az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR), és mik az előnyei?

Az EKKR közös európai referenciarendszer, amely össze fogja kapcsolni egymással a különböző országok nemzeti képesítési rendszereit és keretrendszereit. A gyakorlatban olyan fordítási eszközként fog működni, amely a képesítéseket könnyebben olvashatóvá teszi. Segíteni fogja az egyik országból másikba költözni, állást változtatni vagy egyik oktatási intézményből a másikba átmenni szándékozó tanulókat és munkavállalókat.

2. Az oktatás mely szintjeire és típusaira terjed ki az EKKR?

A nyolc szint a képesítések teljes körét le tudja fedni, a tankötelezettség során megszerezhető képesítésektől a legmagasabb szintű tudományos minősítésig, illetve a szakképzés és felnőttképzés keretében szerzett képesítésekig. Elviekben minden képesítési szintnek elérhetőnek kell lennie különféle oktatási és pályafutási utat választva.


3. Miért a tanulási eredményeket alkalmazza az EKKR?

Az EKKR 8 referenciaszintet használ, amelyek tanulási eredményeken alapulnak (ez utóbbiakat a megszerzett tudás, készségek és kompetenciák alapján határozták meg). Az EKKR a tanulási bemenetről (tanulási folyamat hossza, intézménytípus, oktatói személyi feltételek stb.) helyett arra helyezi a hangsúlyt, hogy egy bizonyos képesítéssel rendelkező személy ténylegesen mit tud, illetve milyen tevékenység elvégzésére képes. Azáltal, hogy a hangsúly áttevődik a tanulási eredményekre:
•    jobban összhangba kerülhetnek a munkaerőpiac (tudás, készségek és kompetenciák iránti) szükségletei az oktatási és szakképzési szolgáltatásokkal
•    könnyebbé válik a nem formális és az informális tanulás elismerése
•    könnyebbé válik a képesítések átvitele és fel-használása különböző országok, illetve oktatási és képzési rendszerek között.

Az EKKR megszületését az európai oktatási rendszerek sokszínsége is indokolta. A tanulási bemeneteken és folyamatokon (pl. a tanulmányi időszak hosszán) alapuló összehasonlítás a gyakorlatban nem működőképes, így az egyes képesítések összevetése is nehézségekbe ütközött.

4. Milyen kapcsolatban áll az EKKR és az „Europass”?

Az Európai Bizottság és a Cedefop (European Centre for the Development of Vocational Training) az Europass dokumentumok olyan együttesét hozta létre, amelynek segítségével a személyek képesítései és kompetenciái jobban jellemezhetők. Azonban az Europass nem hasonlítja össze a képesítések szintjeit egymással. A jövőben minden vonatkozó Europass-okmánynak – különösen az Europass oklevél-mellékletnek és az Europass bizonyítvány-kiegészítőnek – egyértelmű hivatkozást kell tartalmaznia a megfelelő EKKR-szintre.
#BLOCK#

II. Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR)

1. Mi az MKKR célja?

•    az oktatási rendszer egyes elemeinek összekapcsolása
•    a formális, nem formális és informális tanulás eredményeinek összekapcsolása
•    az oktatási kínálat tanulási igényekhez és szükségletekhez való rugalmasabb alkalmazkodása
•    a személyre szabottság, az önálló és motivált tanulás feltételeinek megteremtése
•    a tanulással kapcsolatos egyéni döntési képesség erősítése
•    az oktatási szolgáltatások munkaerő-piaci és társadalmi relevanciájának erősítése

2. Mi az előnye az MKKR létrehozásának?

Az MKKR létrehozásával megteremtődnek az Európai képesítési keretrendszerhez történő csatlakozás szakmai, jogi, intézményi feltételei.
•    Ennek eredményeként Magyarország belátható időn belül a kialakulóban lévő egységes európai oktatási térség aktív szereplőjévé válik.
•    Európai méretekben erősödik a bizalom a magyarországi képesítések iránt, ami nemzetközi szintéren növeli a hazai oktatási rendszerek, mindenekelőtt a felsőoktatás elismertségét, vonzerejét.
•    Javítja a magyarországi képesítéssel rendelkező munkaerő versenyképességét az európai munkaerőpiacon.
Javul az oktatási és képzési rendszerek közötti, illetve az oktatási rendszereken belüli – a formális, nem formális, informális tanulási utak közötti – átjárhatósága.
•    Össztársadalmi méretekben erősödik a tanulás vonzereje.
•    Javul az oktatás méltányossága, a tanulás különböző formáihoz való hozzáférés lehetősége.
•    Javulnak a társadalmi mobilitás esélyei.

3. Hány szintje van az MKKR-nek?

Az MKKR-nek 8 szintje van, ezek megtekintéséhez kattintson ide

 

4. Mik azok a szintleíró jellemzők (deszkriptorok)?

A képesítések leírása 4 szintleíró jellemzővel történik meg.

Tudás (tudás és ismeret): a tudásnak egy leszűkített értelmezéséről, a deklaratív (tény)tudásról van szó. Két alapvető szerveződési formája a műveltség és a szakértelem.

Képességek (készségek és képességek): valós feladatok megoldására alkalmassá tevő készség/képesség; gondolkodásban megvalósuló (kognitív) tevékenységek vagy pszichomotorikus cselekvések. A készség automatikus tevékenység, a képesség a feladat megoldásakor jelentkező sokféle ismeret és készség összekapcsolása.

Attitűdök (nézetek, attitűdök): érzelmi, emocionális komponens, elkötelezettség; a szakmával, a munkával összefüggő felfogásbeli kérdések, a szakmai attitűdök, nézetek következményei.

Autonómia és felelősség: Minden tevékenységet jellemez az, hogy egy adott személy milyen önállósággal, milyen mértékű felelősségvállalással tudja végrehajtani.